A napokban egy párt kissé eltorzítva elmondta a mi nyugdíjváltoztatási terveinket, amely 2012 nov. óta kint van a honlapunkon. Leírtuk azt is, hogy részeket kiragadva, és ha nem teljesen úgy van végrehajtva, ahogyan leírtuk, nem működtethető. A mi rendszerünk átlátható, igazságos, szociális, senki sem jár rosszul és fokozatosan megvalósítható. Nem jelenti azt, hogy aki kevesebbet keres, az éhen hal (kb. annyi lenne a nyugdíja, mint most), vagy halálig dolgoznia kell – ahogyan rögtön kiforgatták egyesek -, hanem éppen azt jelenti, hogy annak is és mindenkinek annyi nyugdíja lesz, amennyit befizet. Ami főleg megnyugtató és jó, hogy senki sem veheti vissza, nem százalékolhatják le, pl. 80-70 -60%-ra, ahogyan ma sokan gondolkoznak efelől, meg ahogyan a görögöknél, románoknál stb. már meg is tették. A mi programunk szerint (nagy megközelítésben, mert sok adat eltérhet, pl. kamatok, bércsúszkálások, de) pl. csak minimálbéres fizetés esetén 38-40 év alatt kamatos kamatokkal együtt kb. 10 millió Ft-t kerülne a nyugdíjalapba, ebből kb. 15 évnyi nyugdíjas időszakot számítva (és közben, amit nem vett még ki, az természetesen kamatozik) kb. 40 000 Ft biztos nyugdíj jönne ki, de ha nem minimálbéres, hanem több, akkor ez könnyen lehet 20 millió, és akkor kb. 80 000 osztható havonta. Akkor a mi rendszerünkben ki az, akinek halálig kellene dolgozni? Zagyva beszéd ez!

Nem beszélve arról, hogy ez, ha most el is kezdjük, csak 20-30 év múlva kezdődhet el a teljes működtetése (éppen ezért sürgős lenne bevezetni), addig a régivel való összefésülés fázisában lenne.

Az igazságtalanság, és az állami költségvetést is megterheli, hogy különböző jogcímeken luxus nyugdíjakat adjanak, de az is igazságtalan, hogy egy ember egy átdolgozott élet után nyomorogjon a nyugdíjából, vagy félelemben tartsák, hogy nem fog kapni, pedig fizette a járulékokat. A mi javaslatunk mindezt megoldja! DE ehhez kellenek valós, fizetős munkahelyek (nem közmunka, mert abból valóban éhen halnának, de ez nem is a mi ötletünk…), meg olyan öntudatos munkaadók – amit súlyos retorziókkal kikényszerítünk –, akik bejelentik a dolgozót, és öntudatos dolgozók, akik nem tűrik el, hogy zsebbe kapják a fizetést, mert különben nyugdíjasként éhen halnak. Ez a módszer – egyrészt a korrupciót is visszaszorítja a maga területén, valamint – egy összefüggő, működtethető, de korrekt össztársadalmi viselkedést elváró javaslat. Ez, a mi javaslatunk védi mind az embert, mind az államot, és nem az számít, mennyien keresnek az országban, mert annak a pénznek, amit a nyugdíjas egész munkás életén keresztül befizetett, meg kell lenni a külön bankban, az ő betétjén. Az igaz, hogy ebben a rendszerben, aki nem akar dolgozni, annak nem lesz nyugdíja, mert mástól nem vehető el az, amit befizetett. S pont emiatt kiemelt: párt és egyéb nyugdíjak sem lesznek, mert ő azt nem fizette be.

A másik: ez ellen nagy ellenállás és félremagyarázás lesz – ahogyan most elkezdődött – állami szinten is, mert az eddigi befizetett járulékok egy része másra is elment, a mi programunk szerint viszont semmi másra nem mehet el. Ezt csak kamatos kamattal veheti kölcsön az állam, aminek a teljes visszafizetését mindenkoron törvényileg szavatolnia kell, és sohasem államosíthatja.

Nos, minden elkenés és félremagyarázhatóság elkerülése érdekében mindenkinek érthetően, rövidítve ismét leírom, hogy miért kellene pont ez a nyugdíjvariáció. A hosszabb eredeti változat a 70 oldalas programunk utolsó harmadában megtalálható.

Idézet a programunkból:

1. „Teljesen másként működő, igazságos és kiszámítható nyugdíjrendszert fogunk bevezetni. Minden ember érték, még a nyugdíjas is – akárhogyan is presszionálják a nép tudatában az ellenkezőjét –, eszerint kell a társadalomnak velük bánni.
2. (…)
3. A nyugdíj alapját képező befizetéseket, kötelező előtakarékosságot szigorúan ellenőrizni kell, és ne lehessen senki sem bejelentetlen állásban! (…)
4. (…) Minden fekete és szürkemunkát vissza fogunk szorítani.
5. Magyar Bank: A nyugdíj és egészségügyi biztosítási alapba beszedett pénzekre külön hazai állami bankot kell létrehozni – ezt az intézményt később sem lehet külföldi kézre adni, sem külföldi bankokban tartani a pénzt –, melyért csak az állam szavatol, és a teljes összegű visszafizetést garantálja. Legkiválóbb és korrekt szakemberek kezébe kell adni a működtetését. Ebben a kizárólag magyar tulajdonban lévő bankban két főosztályon, tehát két külön részben, külön kell kezelni a nyugdíjjárulékokat és az egészségügyi járulékokat is, melyet nem lehet semmilyen körülmények között összemosni. A Magyar Bank takarékosan, a legszükségesebb mennyiségű személyzettel működjön, nyereséget nem oszthat fel a dolgozói között, mert minden a nyugdíjasoké lesz.
6. A Nyugdíjbiztosításhoz és az ellátáshoz való kötelező jogot, megújult formában és gazdaságosabb működtetési módban az Alkotmányba is visszatesszük, tehát bekerül a megbízható és államilag garantált nyugdíjas élethez való jog. Az államnak kötelező feladata lesz – Alkotmányban rögzített kötelessége – a beszedett járulékot (ami nem adó, hanem visszafizetési kötelezettséggel járó pénz, így nem „szívesség”), amelyet a dolgozó befizetett, nyugdíjként visszafizetni. Innentől nem „adható”, hanem kötelező visszaadni – az addig államilag használt – kötelezően beszedett pénz kamatos kamatát is. Nyugdíj fizetése havi részletekben történik, és a folyósítás megkezdése után a bent maradó összeg továbbra is folyamatosan kamatozzon, és a nyugdíjasé legyen. Az államnak jogilag szavatolnia kell – egy közös, kétoldalú jogi szerződésben – a befizetett összegek meglétét (kamattal együtt) és a nyugdíjat igénylő emberek felé való visszafizetését. Nem lehet sem (Alkotmányt) Alaptörvényt módosítani, sem semmiféle olyan jogszabályt alkotni, amely esetleg privatizálja, államosítja, vagy bármilyen módon elveszi az állampolgárok személyi, kötelező nyugdíjra szánt megtakarítását. Ez – öröklést leszámítva – magántulajdonnak számít, amit az állam kezel. Nem tartható az az állapot, hogy napi költségvetési dolgokra elkölti az állam azt, amit 30-40 évig levontak a dolgozó fizetéséből, majd mikor fizetni kellene, akkor az adott pozícióban lévő állami vezető széttárja a kezét, nincs miből nyugdíjat fizetni. De van, csak rosszul gazdálkodtak, elverték, ezt a tendenciát meg kell állítani és az eddigitől jobb, megbízhatóbb ellátást kell adni.”

Az AQP felháborítónak tartja, hogy kb. 20 éve állandóan lebegtetve van, hogy miből fizetik ki a nyugdíjakat. Milyen erkölcstelen szöveg ez. A dolgozó kötelezően befizette, remélve, hogy visszakapja. Ha az állam rosszul gazdálkodói elverték a pénzt, akkor – számon kell őket anyagilag is kérni, – kutya kötelességük előteremteni és visszaadni. Ez nekünk ilyen egyszerű. Az igaz, ezzel kevesebb pénzt lehet adni haveroknak, stadionok építésére, profi sportok támogatásra, vagy kihordani az országból. Pont emiatt nem igen kedvelik az ilyen megoldást az államhatalmi szervek sehol a világon, de ez minket nem érdekelhet, mi a szegényekért, a népért vagyunk.

Idézet a programunkból:

7. „A gyermekeket szülő nőknél a nyugdíjalapba való gyűjtés – míg gyermeke gondozásával van távol, tehát munkahelyen nem dolgozik, és ha addig munkaviszonyban volt, különben nem jár (szakmunkásképzés és egyetemi oktatás munkaviszonynak számít) – a beszedett adóalapból egészülne ki, amelyet a mindenkori bruttó átlagbér 60%-val számolt összeg után fizet be az állam – addig nem kereső, vagy a szülő nő számára – a nyugdíjkasszába.
8. Minden állampolgáránál tudatosítani kell, ha nem fizetett be eleget, többet nem is kaphat vissza, ezt később a havi nyugdíjak kiszámításánál is figyelembe kell venni. Ez egy konkrét, kötelező takarékossági forma legyen, amivel az államnak visszafizetési és kezelési kötelezettsége van, és haszna is annyi, hogy a naponta váltózó – de a legalacsonyabb tartósan lekötött betéthez hasonló – kamatért használja az állampolgárok pénzét, viszont a lakosság felé alkotmányosan szavatolni kell a jogos igény benyújtása utáni részletekben való visszafizetést.
9. Az állam haszna – a nyugdíjas felé való korrekt ellátás után az is –, hogy ha előbb meghal a nyugdíjas, az összeg nem örökölhető, és az már állami bevételnek számít; amit egyrészt azok nyugdíjára kell fordítani, akik túlélték a várható, és előre kiszámolt kort, valamint addig alacsony kamatra használhatja a nyugdíjjárulékokat, és e kettőből fedezni kell a Magyar Bank fenntartási költségeit is; aminek nagyon mérsékeltnek kell lennie, állami fizetéseknél meghatározott összeg felett sehol sem lehet, jutalékot sem fizethet! Ismételjük, ha a nyugdíjas a várható, becsült kornál tovább él, mint a kiszámított havi nyugdíja fedezné, akkor az állam ezekből a korán meghalt nyugdíjasok pénzéből kell, hogy fedezze a még élő nyugdíjas havi járandóságát.
10. A nyugdíjas haszna: a biztonság, azaz a kiszolgáltatottság és a lebegtetés megszüntetése, és nem kell hajlott korára is dolgozni járni.
11. Biztosítani kell minden járulékot befizető ember számára az erre a célra létrehozott Magyar Bankban a személyre szabott számlavezetést. A számláján lévő összeg nyomon követhető. Ha a dolgozó 62 éves kora felett úgy ítéli meg, hogy nem bír vagy nem akar tovább dolgozni, akkor a számláján lévő összeg után havi ellátást kaphasson. Vagy ha már igazoltan nincs erejéhez képest olyan munkalehetősége, amit el bír végezni, akkor már 58 éves korától, mert így már nem gyűjtheti tovább a nyugdíjalapját, ezért kérheti és kaphassa is a nyugdíját, ne kényszerítsék arra, hogy a megtakarított pénze mellett nyomorogjon.
12. Jelen nyugdíjhelyzetnél is meg kell teremteni, hogy aki dolgozott, az öregen is becsületesen és biztonságtudattal élhesse hátralévő idejét. Nem szabad lebegtetni, hogy kapnak-e nyugdíjat vagy nem. Magyarországon a környező országok többségéhez képest az egyik legalacsonyabb nyugdíjat fizetik, alig jönnek ki belőle az emberek, ezt a húrt nem szabad tovább feszíteni. Sokan (főleg vidéken) még a munkanélküli családtagoknak is ebből vesznek kenyeret. Biztosítani kell a nyugdíj értékállóságát is. A két nyugdíjrendszert – mint már említettük – fokozatosan össze kell fésülni, mely összeolvasztás az indításától kb. 20 év alatt fejeződhet be.
13. Nyugdíjat nem lehet más formában kifizetni, mint amiben befizette a dolgozó, tehát nem lehet különböző utalványokban kiadni, csak átutalási számlán vagy készpénzben.
14. Nyugdíj korhatár. Rugalmas legyen, ha a fenti célok megvalósításához elérünk, akkor a már leírtak szerint működjön. Ha még csak az „összefésülés” fázisában vagyunk, akkor a mai átlag 62 év megfelelő. Nyugdíjba menetelre csak 68 éven felül lehessen bárkit „kötelezni” vagy javasolttá tenni. Tehát kötelezni nyugdíjba menetelre 68 év alatt senkit sem lehet (csak arra felé lehet hatni, hogy ha kor szerint ideje van, elmenjen), de – ismételjük –, nem kaphat senki az állami költségvetés által finanszírozott munkahelyen egyszerre fizetést és nyugdíjat is. Vagy az egyiket, vagy a másikat. Azokon a munkahelyeken ajánlott kedvezővé tenni a nyugdíjba menetelt, ahol sokan várnak felszabaduló helyekre. De a hiányszakmáknál, – maximum 70-75 évesig dolgozhasson, aki akar, például. az orvosoknál, egészségügyieknél a továbbdolgozásra ösztönző jutalékot kell bevezetni és felmentést kell adni!