A hit és tudás

Vargáné Pável Márta

Igazából nem szeretek írni, de mégis mindig rákényszerülök, mint ebben a mai újsághírben leírtak miatt is, mert nem hagyhatom szó nélkül ezt a nagy agymosást, amiből szinte semmi sem úgy van, ahogyan erre presszionálni akarnának minket.

http://444.hu/2014/10/11/megtalaltuk-az-orbani-oktataspolitika-tudomanyos-alapjat/

A cikkből: „Az oktatás jó. Kivéve, ha a cél a természetfelettitől rettegő és/vagy istenfélő, buzgó hívők nevelése. Naci Mocan legújabb, Luiza Pogorelovával közös tanulmánya szerint legalábbis egyértelmű összefüggés van az iskolában töltött évek és az emberek vallásossága között, mégpedig: minél tovább jár valaki iskolába, annál kevésbé vallásos.”

Ha józanul és mindenre kiterjedően vizsgálódunk, akkor ez a szerintem nagyon fals eredmény nem jöhetne ki. Ez pont olyan, mintha azt mondanánk; aki lélegzik, az felnő, de hallgatnak arról, hogy mellette sok más tényező is kell ahhoz, hogy felnőjön.

Ugyanúgy sok más tényező szerepel abban, amit itt, talán hitetlenek, kárörömmel megosztottak.

Ilyen tényezőkből említek párat: az iskolázottság nem megfelelő mélysége és mértéke, csak tudogatnak valamit (nagy tudósok többsége eljut Istenig…), a világban elterjedt liberális, szabadelvű szemlélet, a lélek kiüresedése, amit ilyen jellegű cikkek is elősegítenek, néptudat – erkölcsiség – lelkiség rombolása a TV-s műsorokkal, a túlhajtott élettempóval, a nyomorban tartással. Vagy a vallásokat rosszul prezentáló vallási vezetők, akik között már többnyire eltűnik az Isten és szolgálta, marad az anyagi, hierarchikus megszállottság, a javak birtoklása. A nép nem kap semmi őszinte, előbbre vivő, igazi útmutatást.

Majd uo. közlik, hogy: „minden egyes iskolában töltött évvel 14 százalékkal csökken az emberek hajlandósága arra, hogy legalább havonta egyszer elmenjenek a templomba…. a heti templomba járási hajlandóság is 10 százalékkal csökken minden iskolában töltött évvel. A heti egyszeri imádkozásra pedig 37 százalékkal kevésbé hajlandók azok, akik legalább egy évvel többet töltöttek iskolában.”

Ez megint tévedésben tartás, mert bár igaz lehet a statisztika – már amennyire egy statisztika pártatlan… -, de a konklúzió abszolút téves. Ha valaki nagyon okos, akkor el fog érkezni a 3, 4 stb. dimenziók bezártságához, és ha van elég esze, rá fog jönni (de ez nem egy átlagdiplomás tanultság, ehhez sokkal több kell!), hogy nem ő az Isten, hanem a legvégén a legfőbb értelem, a valós Isten áll. Aki eddig nem jutott el, nem is ment végig az igazi tudomány útján.

Nem hivatkozom olyan igaz zsenikre, akik a filozófia magas szintjén állva eljutottak az Istenig, mint Platón, Püthagorasz, N. Cusanus, Philon, Kierkegaard, stb. Azokra sem, akik az értehetetlenségig bonyolították az eszméiket, mert nem bírták meghajtania fejüket az egyetlen nagyság előtt, aki Isten. Ilyenek voltak; J.P Sartre, F.W. Nietzsche, stb., és aki látványosan vívott: Schopenhauer stb..

Olyan tudósokat említenék, akik valóban eljutottak Istenig a maguk módján, de nem filozófiával foglalkoztak, hanem többségükben materialista tudásokkal, mint a matematika, fizika, kémia stb.: Johannes Kepler †1630, Róbert Boyle †1691, I. Newton †1727, L. Pasteur †1895, J. C.Maxwell †1879, vagy Hubert Aleya, a Princetoni Egyetem kémiaprofesszora: „A tudomány erősíti a vallásosságomat. Minél jobban kapcsolódom a fizikai világhoz, annál jobban hiszek az Isten valóságában.” http://vallasszoba.shp.hu/hpc/web.php?a=vallasszoba&o=vilaghiru_tudosok_istenrol_J36, vagy Einstein, aki szintén hívő volt. “Az anyagi világot vizsgálta. „A tudomány első korty a természetből, de a pohár alján ott van Isten”. Kevesen tanulmányozták olyan behatóan a fizikát, mint ő. És eljutott Istenhez.” http://www.u-szeged.hu/hirek/egyetemi-elet/hivo-tudosok?objectParentFolderId=4551

A XX. és XXI. századi tudósok nagy része még él, és még sok minden történhet velük. Viszont ők már abban a liberális szellemben nőttek fel, ami kivitte a hitet az emberekből. Nem mondom, hogy sokan vannak, de vannak, így párat említek. Akikről tudunk, hogy valami szinten istenhívők maradtak vagy lettek:
(Forrás: http://mta.hu/data/cikk/12/88/20/cikk_128820/12_tudos_a_21._szazadrol.pdf és http://www.marosan.hu/cikkek/es080815.html)

  • WERNER ARBER (szül. 1929. június 3.) svájci mikrobiológus, genetikus.
    – Ha megenged egy személyes kérdést: ön hívő?
    – Igen, protestáns vagyok… Keresztény.
  • William D. Phillips (fizikus, Nobel-díjas): … hívő ember vagyok. Templomba járok, templomi kórusban énekelek, rendszeresen imádkozom. .
  • Christoph Schönborn (Bécs érseke): … A tudomány nem szorította ki Istent, csak megtisztította a hitet a babonától. ..
  • Kenneth R. Miller (biológus): … A tudomány maga nem mond ellent az isten hipotézisének. Inkább ablakot nyit egy dinamikus és kreatív kozmoszra, amely kiterjeszti istenben való hitünket.
  • Pervez Amirali Hoodbhoy (fizikus): … meg kell találni egy tudománybarát és a tudománnyal összeegyeztethető istent. Ez az isten – mindenkinek a sajátja – a végső elvek megalkotója, de nem avatkozik be az ember mindennapi életébe, és nem is befolyásolható imádsággal.
  • Keith Ward (tudós és pap): … A modern tudomány ahelyett, hogy elavulttá tenné istent, egynémely értelmezésével – éppen ellenkezőleg – az istenhit megerősödéséhez vezet. Ez az isten ugyanakkor nem fizikailag létező lény, hanem a világban működő testetlen intelligencia.
  • Valamint egy nagyon érdekes tudós, Alexis Carrel, aki 1912-ben orvosi-fiziológiai (élettani és orvostudományi) Nobel-díjat kapott. Döbbenetes vívást élt át Istennel, aki végül is győzött.

Nem folytatom – bár tehetném, mert többen is vannak, akik igazi hívők. Ezek a mélytudású emberek mind istenhívők. Így az az elmélet és az a következtetés nagyon szimplicizált, amit a cikkben közöltek, egészében nézve nem valós.

Konklúzióm és tapasztalatom szerint a többség, azok, akik igazán magasan vannak emberségben, tudásban, erkölcsiségben, azok így vagy úgy, de eljutottak Istenig.

2014.10.14.

A bejegyzés kategóriája: Írások
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.