Hazánk népességi mutatóinak javítására, létszámának növelésére…

A javaslatom lehet, hogy kissé meglepő lesz, de nem kell rajta egyből kiakadni, mert ha végiggondolják, logikus.

A mai helyzet

Az összes, népességet növelő intézkedés ellenére a szaporodási ráta 1,4 alatt van (1,3..), ami azt jelenti, hogy megállíthatatlan süllyedés vette kezdetét. Lassan kiürül az ország, mert ha országos átlagban (és ebben benne vannak azok a rétegek is, akiknek a családjában 4-6 gyermek születik) 2 szülőtől 1,4 utód lesz, akkor könnyű kiszámítani, milyen rohamosan fogy a népesség száma hazánkban. Sokak szerint csak a magyar származású népesség rátája csak 1 körül van. Ez mondandóm lényege.

Így a magyar, mint ősi nép a kihalás szélére került, rövidesen 35-40 % körül lesz a számuk az ország népességéhez viszonyítottan. Sajnos ez tovább csökken. Ezen nincs mit vitatkozni. Ez van. De a magukat magyarnak vallók száma (ide értve minden nemzetiséget) is csökkent, ami egy általános európai jelenség is.

Ezt a népességfogyást pár ország bevándorlókkal gondolja orvosolni (ennek a veszélyeiről sokat írtam), de további vészes dolgoknak kitenni magunkat erősen badarság. Különböző, egymással szinte összeegyeztethetetlen kultúrák belső lázongások forrása is lehet.

Európában van víz, élelem, jó föld és a klíma még elfogadható, viszont kicsi a népsűrűség, a világ többi táján összeomlani látszik minden, így ételük, vizük, talpalatnyi megélhetési helyük sincs. Így – valljuk be – senki sem gondolhatja, hogy nem fognak idejönni. Feltartóztathatatlanul a vákuum felé fognak menni az emberek! Mi a megoldás? A vákuum betöltése.

Amikor a tatárjárás után szinte kihalt az ország, a környező népek betelepítésével oldották meg a helyzetet.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Betelepülések_és_betelepítések_Magyarországra
„A népességveszteség területi sajátosságaiból adódóan indult meg a románok nagyobb arányú betelepülése Erdélybe, illetve történt meg a kunok és jászok letelepítése a pusztasággá vált alföldi területekre (a mai Nagykunság, Kiskunság és Jászság). Az ország újjáépítése szempontjából a legjelentősebb tényezőt mégsem a külső, hanem a belső migráció jelentette, IV. Béla országos telepítési programjának köszönhetően a szétszéledt, védett helyekre menekült lakosság újra letelepedett a korábban feldúlt vidékeken.”

Most is hasonlót kellene tenni, csak nem lehet hatalmi szóval, hanem hívogatással, vonzó rendelkezések meghozatalával, ravasz, akár ideológiai csalogatással kell mindezt elérni.

S erre nagyon jó alapot ad az országnak a mai bevándorlási politikája. Azoknak, akiknek elegük lesz a környező, gazdagabb országok ’elmohamedánosodásából’, és még mindig a keresztény kultúrát akarják, menedéket kellene nyújtani. Nekünk tűzzel-vassal meg kellene ezt a magyar szigetet őrizni, felkínálni. Nem kellene ellenezni, hogy dán, belga, német stb. itt vegyen lakást, vagy kis házat, hanem lehetővé kellene tenni a magunk megmenekülése miatt is. Előre kell látni, gondolkozni kell! Minden európai, keresztény kultúrával rendelkező embert be kell fogadni, egyenesen behívogatni. Nekünk „magyaroknak” – a politika már más dolog – soha nem volt probléma együtt élni a szerbekkel, kunokkal, németekkel, szlávokkal stb. Most sem lenne.

Megjegyzem, itt mikor Szent István az intelmeiben ezt hagyja Imre fiára, akkor mohamedánokról, hitünk elvesztéséről szó sem volt. Rizmayerné Márkus Edit befúzése
http://mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htm
“A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”

Ha mi nem tudjuk kitölteni az országot, a bevándorlók fogják megtenni, előttük nekünk ilyenképpen kellene megoldást találni. A befogadott embereknek is jó lenne, ha lehetőséget kapnának, ha a saját, eddig megélt kultúrájukban akarnának élni, és sokan lesznek ilyenek. Nekünk is jó lenne, a körülményekhez képest a legjobb. Azoknak is jó lenne, akik a jelenlegi viszonyok (nők megerőszakolása, rablások, erőszakos, követelőző kulturálatlan viselkedés, szeméthegyek, európai viselkedési normák megszegése, integrálhatatlanság stb.) vagy a jövendőbeli belharcok, illetve az emberi szabadságjogok, női egyenjogúság stb. megsértése miatt akarnak elmenni és nyugodtabban élni. Erre kell nekünk lehetőséget adni! Fel kell hívni erre a figyelmüket, és visszaáramlást kell elérni azoknál is, akik elmentek az országunkból.

Lehetnénk egy olyan kulturális sziget, amilyen gazdasági téren Svájc.
Kérek minden felelős pozícióban lévőt, ezt gondolja át, ez egy jó, szükség hozta jövőkép. Most javaslom, mert előre kell menekülni!

Pável Márta
2016.01.08.

A bejegyzés kategóriája: Írások
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.