Némely politikus és humorista primitívsége

Némely politikus és humorista primitívsége undorító és felháborító volt számomra. Napokban láttam Bödőcsnek a humoreszkjét, amit Londonban mondott el, érezhető volt rajta, hogy nagy pedálozás volt a kintiek felé. Gusztustalanul kivetkőzött magából. Jó érzésemet sértette, ahogyan hallgattam, hogy Orbán Viktort alacsony termete miatt legalább 10 jelzővel illette, és valami módon hozzá illesztette a diktátor, vagy annak rokon értelmű szavát. Szánalmas, tragikomikus volt.

A másik Gyurcsány Ferenc, aki lebűnözőzte, lebetegezte Orbán Viktort. A nagy liberális oldal esélyegyenlőséget hirdet, hogy minden ember egyforma, a cigány, a néger stb. Azok egyformák velünk, oké! Nos, éppen annyira nem tehetnek a bőr színűkről, mint amennyire egy ember tehet a magasságáról, meg a betegségéről – ha van -. A cikkben, amelyben Orbán Viktor elmeállapotával foglalkozik, nagyon primitíven nyilatkozott Gyurcsány Úr.

Két dolog van számomra – persze több is – : sem Putyin, sem Orbán, senki sem tehet arról, hogy hány cm és arról sem, hogy szép vagy csúnya, fekete a bőre vagy fehér. Arról viszont tehet; ha büdös, koszos, primitív. (Nagybátyám nem volt túl magas, mindig azt mondta, hogy jó anyagból kevés is elég.)

Akár humorista, akár politikus az illető, egy kulturált társadalomban (sem sok jóérzés várható el, de szerencsére jócskán vannak kivételek is), szánalmas, ha olyan dolgokkal kezdik ki a másik embert, amiről senki nem tehet. Szerintem emberi jogainak megsértése – és mellesleg bunkóság –, ha valaki ezzel foglalkozik.

Liberális demokratizmus? Ez a tipikus esete annak, hogy vizet prédikálnak és bort isznak; hogy lehet egy embert a született külső miatt megítélni, gúnyolni? Ez az, amin ő maga nem változtathat; ha cigányoznak valakit, felháborodnak, ha törpézik, az ok? Szemforgatás!

A másik az elmeállapot, ez is olyan, vagy kijön rajta valami baj, vagy nem. Részben tehetünk róla, de van, amikor nem. Nem tudom, hogy ki jobban vagy kevésbé elmebeteg, de véleményem szerint az tisztán látszik, hogy Gyurcsánnyal sincs minden rendben, valami ott sem kerek. Pont Ő mondja a másikról? Jaj, ne! De úgy érzem, hogy nagyon primitív lennék, ha ezzel foglalkoznék, mert ha valaki beteg, DE hathatósan kezelteti magát, úgy tud dolgozni, mi dolgunk vele? Abban az esetben már nem nézhető el a betegség, ha nem kezelteti magát valaki, és országos ügyekben dönt.

Milyen betegségek lehetnek azok, amelyek még alkalmassá tesznek, mondjuk parlamenti munkára? Ha valaki olyan elmebeteg lenne, hogy gyógyszerekkel nem tarthatják karban, látszik rajta, akkor szerintem nem végezhetne ilyen munkát. Ha sok feszített idegi munkától valakinek egy-egy lefáradt, kiborulásos időszaka van, orvoshoz megy és rendbe is tudja tenni, miért ne dolgozhatna? Nagyon sok olyan magas szintű vállalati vezető is van, aki igen komoly idegi problémákkal küszködik, és nem is látják rajta, mert hathatós kezelés alatt van. A baj ott kezdődik, mikor valaki nem veszi észre, vagy nem akarja elismerni, hogy nála valami nincs rendben az emeleten, nem alkalmas a posztra, mégsem kezelteti magát. Ami persze vagy összejön, vagy nem, mert nem minden idegi defektus kezelhető, ilyen pl. a borderline személyiségzavar.

Vissza a parlamenti dolgokra, az ott lévő emberek felének egészen biztos van valami betegsége. Hogy jelenthetem ki, hogy ki alkalmas a parlamenti munkára, vagy a kormányzásra, vagy ki nem? Pl. milyen kizáró okok lehetnének, mikortól nem dolgozhatna ott? Mondjuk a kezeletlen elmebetegség kizáró ok, de kérdezem én, ha valaki magas vérnyomásra esetleg bódítóbb hatású gyógyszert kap, amitől alszik (sokan ezt teszik, meg kell nézni a közvetítéseket …), vagy a fájdalmára, mert talán rákos és kemoterápiás kezelés alatt áll, de bemegy, nyomogatja a gombokat, akkor ezek az emberek alkalmasak? Kemény kérdés; hol húzzuk meg a határt? Ha megnéznénk a parlamentben, hogy ki milyen gyógyszert szed, és milyen bajjal küszködik, valószínűleg a fele kiesne. A magyar népesség nagy része is ilyen-olyan bajjal küzd, vagy beteg, akkor miért kell olyan dolgokkal a másikat bántani, amiről nem tehet?

Amiért szerintem bírálni lehetne egy embert, az a tettei, amikor korrupt, a másik becsületén átgázol, nem tartja be az esélyegyenlőséget, emberi jogokat; kifosztják az országot, hazudnak éjjel-nappal, csak azért, hogy a saját zsebüket megtömjék. Nos, amiért bírálni lehet a többit az, ami nem veleszületett, pl. az erkölcsi normák hiánya.

Végezetül, nekem eddig Bödőcs valami szinten a kedvencem volt (a Gyurcsány soha), míg meg nem láttam ezt a londoni felvételt, innentől kezdve emberi értékei számomra a mínuszba zuhantak. El tudom képzelni, hogy az embert elviszi a megfelelni akarás, meg a hírnév, de néha káros mértékben is. Ugyanúgy ahogyan a politikusokat is, és lehet, hogy olyanokat mond, amit normál szinten nem mondana.

Mind a két emberfajtára jellemző a szerepelni vágyás, a megfelelés, a taps, magas fokon a magamutogatás, ezek elég veszélyes dolgok, ha nem elég kemény erkölcsiséggel rendelkezik egy ember.

Vargáné Márta, az AQP elnöke
2017.02.11.

A bejegyzés kategóriája: Reagálások
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.