Címlap

Megjelent az AQUILA Magazin Újévi száma! Jó olvasást!

Kivonat a tartalomból, kulcsszavakban:

  • Szent János apostol ünnepére
  • Az igazi és végső célról
  • A szentté válásról – Jumanji
  • Kit illik jobban szeretni, az embert vagy az állatokat?
  • Misztikus út
  • Isten átszellőztet…
  • Újévi lelki tanácsok
  • Kertészet
  • Humor

2020 VEGYES TÁRSADALMI ANOMÁLIÁK, KÉRDÉSEIM: MIÉRT…?

Miért nem lehet változtatni; kereskedők, gyártók, tömegkiszolgálás stb. figyelmébe!

1. MIÉRT NEM LEHET A KÉSZ RUHÁKNAK A CÍMKÉJÉT BEÜTNI nem irritáló festékkel vagy csak beragasztani, hogy simán lehúzható legyen? Tán akkor, akiknek viszket ezektől a bőre – és sokan vagyunk ilyenek –, jobban érzethetnénk magunkat. De hogy fokozzák, a ruha oldalába is ilyen vakaróztató nyavalyákat varrnak… miért? Ha nem így lenne, akkor lehet, hogy nem lennének lukak az új ruhán, mert időnként belevág az ember, amikor el akarja távolítani a retteneteket, ugyanis annyira rávarrják, mintha az életük függene ettől.
Még egy baj, olyan ótvar anyagból van, amit rávarrnak, hogy az ember nem is gondolná, hogy egy ilyenért beindítanak egy gépet.

2. MIÉRT KELL A NŐI MELLTARTÓ ALSÓ PÁNTJÁT TÖBBNYIRE IRRITÁLÓ ANYAGBÓL KÉSZÍTENI? /Az első probléma melltartóra áttéve./ Én egy ilyet hordatnék olyan férfival, aki megtervezte – ugyanis nő ilyen figyelmetlen nem lehet…! Szóval ez a szúrós, vakaróztató valami áttéve a melltartó alsó részére…, hát ez is szidalmakra késztet, tudom, hogy ez rugalmas, mégis elviselhetetlen.

3. MIÉRT NEM LEHET OLYAN TÉVÉCSATORNÁKAT VENNI, AMELYIKEN NINCSEN SPORT? Miért kell kerülgetnem, miért erőszakolják? Tudom, vannak emberek, akik szeretik a sportot, vannak akik nem, és vannak, akik időnként belenéznek. Hadd válasszunk! Többször kértem, vegyék ki a sportcsatornákat, azt mondják, nem lehet kivenni. Ugyan, miért nem? Beteszik pl. a közepére és az 55-től 75-ös csatornákig csak ez van, közben még páron is elszórva, de ez sokunkat egyáltalán nem érdekel. Az élet pótcselekvésének tartom a versenysportot. Ha nekem pl. 120 csatornából 25 sport, az erősen irritáló. Miért nem rugalmasak annyira, hogy azért fizethessek, amit nézni is szeretnék? Miért nincs sportmentes csatornahálózat? Esetleg több színvonalas műsorral? Pl. több színházi közvetítés, irodalom, tudomány, természetfilmek stb. Egyik szolgáltatónál sincs! Miért kell, hogy olyanért fizessek, amit a hátam közepére sem kívánok?

4. MIÉRT NEM LEHET OLYAN KONFEKCIÓKAT IS KAPNI, AMIBEN PL. EGY 60 ÉVES EMBER NEM RÖHEJES? Látom, a termékeknél csak az van, ami a divat. Mondjuk a térden felüli egész ruhák. Most varrjak rá egy széles masnit? Vagy mit tegyen az az ember, aki nem akarja öregedő bájait kitakarni? Egy 60 éven felüli ember, akinek pl. fáj, dagad a térde, nem szereti mutogatni. Rájuk nem gondolnak? Egyszerűen nem tud olyan konfekcióruhát kapni – de butikban sem… – ami térd alá érő. Hol a kereskedői véna? Van még ilyen? Miért nem gondolkoznak a divattól kissé eltérően, ízlésesen, de kornak megfelelő ruházati igényekhez igazítottan? Van, aki csak szeret szép lenni, és nem éppen a legújabb divat szerinti, főleg, ha nyugdíjas, kevesebb pénze van, és ha abban, amit most kaphat, abban rettenetesen néz ki. Van, aki azt is nézi, hogy mi jó neki, és miben érzi magát komfortosan, de a tömegkereskedelem nem szolgálja ki ezeket a dolgokat. Itt is sürgősen változtatni kéne.

5. GYÚJTHATÓ GYUFA VÁGYA!
Miért gyártanak mostanában olyan gyufát, ami nem működik? Többfélét is kipróbálva állíthatom, egyik rosszabb, mint a másik! Többségük úgy, ahogy van eltörik, vagy a feje nem gyullad meg, de közben lenyekken, mint aki megsértődött. De miért kellett így elrontani ezt is? Régen ez elő sem fordulhatott.

6. MIÉRT TISZTESSÉGTELEN sok GYÁRTÓ ÉS A KERESKEDELEM? Mérjék, centizzék, számolják meg a dolgokat. Pl. a liszt soha nem több egy kilónál, úgy 970 gramm körüli, ergo sokkal kevesebb! A szalvéták kb. ugyanannyiért vannak, mint régebben, de 50 helyett 20, vagy 25 db van bennük. A Dunakavics drágább és 20 grammal kevesebb, mint régen. A papírzsebkendőt is sokkal kisebbre vágják, a kétrétegűt megvenni sem lehet, már rögtön a tenyeredbe megy a lé. Gyakorlatilag napestig sorolhatnám, megy a porhintés a vevők számára.

7. MIÉRT VAN AZ, HOGY A HÚS VALAMI MÓDON ÚGY FEL VAN VIZEZVE, hogy amikor kisütjük, alig marad belőle valami? Hol van a minőségellenőrzés? Hol van a vevők érdekeinek biztosítása? Érdekel ma ez valakit?

8. MIÉRT VAN AZ, HOGY A KERESKEDŐK MA TÖBBSÉGÜKBEN SEMMIHEZ SEM ÉRTENEK A BOLTOKBAN? A magánüzletekben még néha találni jó kereskedőt, aki ért is hozzá. Naponta előfordul, főleg a nagy áruházakban, hogy egyenesen vevőellenesek. Állandóan pakolnak, a kis trélerjeiket a vevő akadályoztatása árán is otthagyják, többnyire akadálynak. Ha el akarunk menni, szólni kell nekik, és akkor sem kérnek bocsánatot, volt olyan, aki azt mondta, menjek el másik soron…! Ha összehasonlítom a patikában dolgozó gyógyszerkiadókat, sokkal kevesebbet kapnak kemény tanulás/képzés után is, mint egy utcáról besétáló 8 általánossal egy áruházban dolgozó. Pl. a halas pultnál szóltam az eladónak, jöjjön, mert élő halat kérek. Válasz: Ő most nem megy, címkéz, majd ha befejezi, akkor kérhetek. Még most is abban a nagyáruházban dolgozik, és hangosan szidja a munkáltatóit is, legutóbb is hallottam. Csuda jó, nem? Nem értem, ha felvesznek valakit az utcáról, legalább egy pár órás kiképzést kéne neki tartani, ami feltétele lenne a munkavégzésének. De nem, már ezzel sem törődnek!

9. MIÉRT VAN AZ, HOGY DEVALVÁLÓDNAK AZ EMBERI ÉRTÉKEK, HOGY ELTŰNT AZ UDVARIASSÁG ÉS NEMIGEN KÖSZÖNNEK EGYMÁSNAK AZ EMBEREK? Még sokszor a közvetlen szomszédok sem, főleg az újonnan betelepülők. Miért lett divat a jóság helyett a bunkóság? Miért lett divat a szeretetlenség, a másik semminek nézése?

EMBEREK, ÚJ ÉV, ÚJ VÁLASZTÉK, VÁLTOZTATNI KÉNE.

„Lehet, hogy nem jó az embernek, ha könnyű az élet? Ha megszokja, hogy minden pálma roskadozik a gyümölcsök alatt, és a szabad ég alatt is lehet éjszakázni, mindjárt elveszti az akaraterejét. A türelmes munka helyett (…) hozzászokik, hogy a véletlenben reménykedjen.”
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko

TENNI KELL, hogy jobban menjenek a dolgaink. Ne legyünk restek.

SOK APRÓ VAGY NAGYOBB DOLGOT RENDEZZÜNK ÁT, GONDOLJUK ÚJRA, HOGY BOLDOGABB ÉLETÜNK LEGYEN EGYMÁS MELLETT.

Pável Márta
2019.01.02.


SZEXUÁLIS ZAKLATÁS… a véleményem

Szexuális visszaélés, zsarolás, ez sajnos az én fiatal koromban is mindennapos volt, s talán ma is az. Azt gondolom, hogy akik a kommunizmusban nőttek fel – na meg azok gyerekei is – ezt a stílust látták… A marxista ideológia és az erkölcsiség fellazulása, semmi lelki intelligencia (persze igazán ez sem számít, a hormonok erősebbek, ez mindig így volt a „főurak” is szerettek a cselédlánynak gyereket csinálni), azoknak az embereknek is ez volt a módi. Mikor a proletárok kerültek a felszínre, akiknek nem volt elégséges szintű erkölcsi nevelése, viszont hatalomhoz jutottak, azt gondolták, hogy mindent lehet, a nők megalázását, a házasság és egyéb jogok megtiprását is minden fokon.

Nem hiszem el, ha egy nő nem úgy néz ki, mint egy bányarém, hogy ne zaklatták volna legalább egyszer az életében.

Még szakiskolába jártam, mikor már ezzel szembesültem, majd az életemben még többször is. A tanár megfenyegetett, ha nem leszek „kedves” hozzá, ha nem állok kötélnek, kibuktat. Feljelentettem az igazgatónál, de nem lett az ügyből semmi, úgymond „nagy hatalma” volt, s „csak” nálam abbahagyta. Hála Istennek már rég halott ez az ember, úgy hogy megkaphatja a magáét. Mikor az első munkahelyemen az idősebb üzemorvos – nyári ruhában voltam…-, csak úgy tudott vérnyomást mérni, hogy derékig meztelenre vetkőztetett, akkor nagyon megalázva éreztem magamat, és még azon a napon felmondtam. Sok-sok esetet leírhatnék, de minek.

Én nem hiszem el, hogy van olyan munkahely, ahol egy csinosabb kolléganővel nem próbálkoznak meg a kollégák. „Házinyúlra nem lövünk, de – vigyorogva mondták – majd „megvadítjuk”. Itt különbség csak a próbálkozásnak a fokaiban van; lehet egy flörtsorozat, lehet egy szelíd kényszer, nem kapsz annyi jutalmat, vagy kinevezünk, de…! Lehet durvább kényszer is, amikor valamivel zsarolják, vagy egyszerűen leteperik stb. Nagyobb lépésekben mentem a szélsőségeket érintve, de sok átmenet is van ebben a szexuális zaklatási témában.

Egyszer egy vezetői posztban lévő férfi azt mondta nekem, abban nem bízik meg, aki nem fekszik le vele. Nocsak, ilyen egyszerű volt neki. Tudok olyan párt- és egyéb funkciókat, hogy a feladatkörbe ez is beletartozott, hogy prostituálódjon. Nem kell sziszegni, ezt mindenki tudja, de még hallgatnak, vagy egy-egy esetre rászállnak (a cél szentesíti az eszközt…), de ez ügyben tízezreket lehetne meghurcolni! Nem akarok felmenteni senkit sem, de a kiragadott példák nekem szemforgatásnak tűnnek.

Nem beszélve olyan nőkről, aki ebből sportot űznek, és anyagi javakat harcolnak ki maguknak így, legyünk őszinték, ilyen is sok van, én is jó párral találkoztam.

De hát – kérdésem az is -, milyen formában szexuális zaklatás az, amikor egy nő magára egy kiló festéket pakol, úgy öltözik, mint egy beporozni vágyó virágszál, s ha leül, fellátni a mandulájáig. Nekem ez a viselkedés felhívás lehet a keringőre. Majd különböző okok miatt, sértődés, unalom stb. jön egy fiatalabb, kihívóbb hölgy, más kerül a helyére, s akkor jöhet a bosszú. Aljas dolog ez mindkét részről.

Sokszor keményen kellett küzdenem, hogy a legravaszabb trükköket is kivédjem. Azt gondolom, hogy most az a pár ember, aki jelentkezett és kirúgatja a rendezőt, vagy a színészt, az igazgatót, vagy akárkit, csak a jéghegy csúcsa, és a többinek nem kellene a koncon marakodni, mert nekik is többnyire vaj lehet a fejükön.

Ezt, ha össznépileg nem esik retorzió alá, egyesével nem korrekt ennyire túllihegni, mert ismétlem, nagyon sokan érintettek lehetnek a szexuális visszaélés bűntettével.

Ami az én szememben soha nem évülhetne el, az a gyerekek ellen elkövetett szexuális és egyéb perverz bűntettek. Ezt a nagyon szomorú jelenséget nem lehetne semmiféleképpen szőnyeg alá söpörni: a családon belüli és kívüli gyermekek ellen elkövetett szexuális zaklatást. Magam is tudok pár esetet, ami soha nem került nyilvánosságra, de már felnőttek az elszenvedők. Később utána néztem, és megtudtam, sokkal több eset van, mint ami kiderül. S itt a gyerek soha, semmikor sem tehet róla. Ha lenne halálbüntetés, azt kérnék azokra, akik bármi módon is megrontanak egy gyereket. Mint tanár, lelkivezető sok olyan esettel szembesültem – amit nem mondhatok el -, amelyek anno nem kerültek nyilvánosságra. Azt gondolják az emberek, hogy a bűnük rejtve marad. Nincs semmi sem elrejtve…!

Minél jobban öregszem, minél tisztábban egyben látom a dolgokat, annál jobban fáj az, amit az emberek egymás ellen tesznek. S az a baj, hogy alig akarnak hallgatni a jó szóra, szörnyű, hogy ez van a világban.

Isten közel van hozzád, veled van, benned van.
A szentlélek lakozik bennünk,
a jó és rossz cselekedeteinek állandó tanúja
és ahogy mi viselkedünk vele szemben,
úgy viselkedik velünk szemben ő.
Az ember nem lehet meg jó Isten nélkül.

Cicero

Pável Márta
2019.12.09.


FENNTARTHATÓ ÉLETMÓD, ÖNELLÁTÁSRA FELKÉSZÜLÉS

Mániám az, hogy ne hagyjuk magunkat a körülményeknek, a nagykereskedőknek kiszolgáltatni, termeljük meg azt, amit csak tudunk. Ennek érdekében sok mindent megmozgatok, láthatóan sikeresen.

Általában olvasott cikkek adnak ihletet az írásra, és most is a kertészkedés, önellátás címmel olvastam EZT a cikket. Ezzel az írással hellyel közzel egyet is értek, viszont szeretném ezt a cikket kiegészíteni, illetve bebizonyítani az igazát, hogy ez gyakorlatban is működik.

Abba nem megyek bele, hogy dolgozzunk 4 napot, vagy ne. Nem szólok bele, mélyebb közgazdasági és más érdekekben is ütközhetne. Ami viszont tény, hogy évek óta termelünk, most már nyugdíjasként is, harmincöt-negyven éves tanítványaimmal együtt.


A kép: Alföldön, már javarészt leérett paradicsomos, hagymás egy része.

A tanítványaimat meggyőzéssel rávettem az önfenntarthatóság elkezdésére, és gyakorlatilag vidéken már kb. harminc telkünk van egymás mellett, és mindenki lelkesen dolgozik. A közösségünk egyre fokozódó mértékben elkezdett termelni. Közülünk gyakorlatilag mindenki felsőfokú képzéssel van/diplomás/, s ez azért lényeges, mert nem csak paraszti származású, vagy mezőgazdász tud kertészkedni. Tehát nem az van, hogy rá vagyunk erre kényszerülve, hanem inkább a pihenés és az egészségünk, étkezési meg fizikai erőnlétünk miatt is fontos, valamint hogy a jövőre nézve ne legyünk tápos csirkék. (Igaz, voltak köztünk – de hála Istennek már elmentek – olyanok is, akiknek nem tetszett a vidéki munka. Egyikük (aki csak állandóan enni szeretett) koncentrációs munkatábornak minősítette, de mikor elment, 150 kg volt, már nem akart mozdulni sem. Ő tudja…)

Ezzel a vidéki tevékenységgel, megtudjuk azt, hogy miként kell nevelni egy-egy állatot, növényeket, hogy ha majd baj lenne a világban, mi ne csak álljunk és éhezzünk, hanem még az önfenntartást is meg tudjuk élni. Az a tapasztalatom, igen sokat lehet vele spórolni, még ha beleszámítom a 6000 Ft-os benzin költséget oda-vissza, akkor is. Van, ami pénzben nem mérhető, például a paradicsom napsütötte íze, paprika harsogása, vegyszermentesség stb.

Megfigyeltem, már évek óta, május végétől november közepe-végéig van paradicsomunk. Így egész nyáron egy szem paradicsomot sem vettem, ellenben kb. 70 litert főztem be. Még a palántákat is saját magam állítom elő Budapesten, az erkélyen, majd viszem le vidékre. Budapestre is ültetek növényeket, csak kevesebb a hely. Mindkét helyen fokozottan növelem a faállományt is. A gyümölcsök teljesen biztosítják az igényt, sőt már több is van, mint amennyit meg bírunk enni, így a szomszédoknak is szeretettel adunk. Egy része sajnos sokszor még a fa alatt is landol, ha nem tudunk időben lemenni.

Kis igyekezettel és nem luxus helyen lévő olcsóbb telkekkel bőven megoldható az ellátásunk, s mindez 2400 m2-en. Gyakorlatilag az alma, körte, szőlő, barack, meggy, dió, naspolya, birsalma stb., ezek mind biztosítottak.

A kiskerti növények közül – de ez a jobban termő talajtól is függ, nálunk a talaj elég kötött és rossz, így vettünk rá termőföldet – nagyon szép a hagyma, a paradicsom, a paprika, a saláta, a cukkini, a petrezselyem, a tök, a karalábé félék, az uborka, a céklák stb. Ezek mind folyamatosan teremnek, és már néha olyan sok lett, hogy már ott helyben, a telken be is főzök. Van, amikor 20-30 befőttes üveggel jövök haza. Főleg azokat teszem el, amiket egyből hasznosítani kell, mert pl. egy-egy alkalommal 25-30 kg paradicsom másként nem kezelhető. Mindez – ismétlem – 2400 négyzetméteren, ahol még van egy ház is, tehát nem teljes területén, és van füves rész is. Társainknak változóan 800-1000-2600 négyzetméter közötti területük van. Természetesen a telkeinken rengeteg fát is ültettünk, szinte csak gyümölcsfákat. Sokszor céklát, tököt, cukkinit stb. úgy kell rátukmálni a többiekre, mivel annyi terem, vigyék haza, ha nekik nem termett.

Ha bemegyek egy nagyobb áruházba – és a fentiek közül semmit sem kell vennem – viszont elcsodálkozom, s döbbenve nézem az árakat (a paradicsom 400 Ft, az alma legolcsóbb 200 Ft). Hálás vagyok Istennek, hogy tudunk dolgozni, és milyen jó dolgunk van nekünk. Nagyon fontos a lelki egyensúly is, mikor mi vagyunk saját szomszédunk, és nem 3-4 méter van a házak között, hanem 40-50 méter is, vagy több.

Látható, benne vagyunk ebben az életben, és nagyon egyetértek azzal, amit a cikk írója írt. Ez az „önfenntartásosdi” nem új dolog, őseink is ezt tették és éltek, valamint régebben már szembesültem Kubával, ahol mikor nagy nyomor volt, a nép lakótelepen is, mindenütt ilyen fa keretekben, magas ágyásokat csináltak, és gyönyörű növényeket termeltek. Erre mondják, a jég hátán is meg kell élni. A mi SAS csoportunk fiataljai ilyenek.

Sajnos állatokkal még nem tudunk intenzíven foglalkozni, mert Pesten lakunk, és ahhoz állandóan ott kellene lenni, de a növényeket kéthetente látogatni, az elég. A mi növényeink mérget nem láttak. Nem attól bio, hogy éjszaka permeteznek, hanem attól, hogy tényleg semmit sem teszünk rájuk, és mégsem lesz semmi bajuk. Budapesten muszáj sajnos permetezni, mégis több baja van a növényeknek. Na jó, de itt sem méreggel, hanem rézgálic, meg kistestvérei, amik számba jöhetnek. Annak még nem látni a hátrányát, hogy semmiféle kemikália nem megy belénk :)!

Nem mindegy, hogy élünk, igen káros, ha az embert elszoktatjuk a természetes környezetétől, az egészséges kerti, földdel kapcsolatos munkavégzéstől, s ezt művileg sporttal próbálják ellensúlyozni.

Soha nem lehet tudni, mi történik a világban, az okos ember mindenre felkészül, nem engedi elpilledni magát. Elveim szerint hosszú távon halálos az emberre nézve elszakadni a természettől, termőföldtől. Az önfenntartás megtanítandó kötelesség. Az volt az alapvető elhatározásom, hogy a hittanos gyerekeket, fiatalokat – mivel hittanár vagyok – visszaszoktassam a természetes életmódra. Nem veszítenek semmit (maximum a felhalmozódott testzsírjaikat :)), de kiutat mutatunk ezzel a génkezelt, agyonvegyszerezett növények evéséből, valamint az egészséges önfenntartást is megtanulják. Nem fognak éhen halni, ha nem fognak kapni valamit az áruházban, tudni fogják, merre vannak a telkeik.

Persze nem minden ember egyforma, de arra törekszem, hogy ezt örömmel tegyék, és ne vegyék személyes sértésnek, hogy ezt nekik meg kell tenni. Többség, aki kedvvel termel, akik örömmel dolgoznak, örülnek annak, ami van, amit megtermeltek.

Reméljük a legjobbakat, hogy erre az önfenntartásra nem kerül sor, de jobb félni, mint megijedni, főleg ahogyan ma látjuk, hogy a Föld déli része az északi rész munkájából akarna megélni. Ismétlem, csak a hasznunkra van, boldogok vagyunk Istenben együtt, nagyon tiszta, jó a levegő, a hangulatunk kiváló, még ha sokat dolgozunk is hétvégente. Kikapcsolunk a város forgatagából, és másfajta életet élünk, s így kibírható minden. Az AQUILA egy nagyon jó, baráti, lelki közösség, és mindenkinek megvan a saját területe, meg a közös is. Együtt dolgozunk, pihenünk, élvezzük a madarakat, nézzük a felhőket és közben igen jókat tudunk derülni, mi kell ettől több egy embernek?

Pável Márta
2019.12.04.


TÚLLÉPÉS 2019 / IV.

Azonnali olvasáshoz Letöltéshez

Kivonat a tartalomból:

  • Egyház igaz volta, keresztény úton maradás kérdése – Pável Márta
    Az Egyház létének veszélyéről, az építő kritika elfogadásáról, a megtisztulás szükségességéről, Krisztus elleni bűnről és Krisztus követéséről
  • Elmélkedés Krisztus tanításáról – Szeibert Márton
    A krisztusi tanítás folyamatos elemzésének szükségességéről, az Istennel való egységről, mint a boldogság forrásáról
  • Egy exhibicionista mélyrepülése – Pável Márta – Márkus Edit – Rizmayer Péter
    Az Eucharisztikus Kongresszusról, egy humorista színvonal alatti szerepléséről egy eucharisztikus rendezvényen, és ezzel szemben Krisztus valódi normáiról
  • Nem kéne Istent játszani – Szeibert Márton
    Súlyos etikai kérdésfelvetések az SMA-betegség kezelésével, pénzgyűjtéssel kapcsolatban, valamint arról, hogy az ember hosszútávú boldogsága Istenben található

Közlemény

Az AQUILA Párt magyar népünk keresztény erkölcsiségének megőrzéséért, a politika tisztaságáért, de legfőképpen Isten szolgálatára alakult, hogy megmutassuk, így is lehet. Nem vagyunk kamupárt, egy Fillért sem vettünk fel az államtól, és nem is fogunk. Tesszük a dolgunkat.

Minden jó szándékú kapcsolatot, keresést örömmel fogadunk.

Várjuk a leveleiket, telefonjaikat.
aquilapart@aqp.hu, + 36 20 327 4793

A visszaélések elkerülése érdekében a rejtett számokról történő hívásokat nem fogadjuk! Megértésüket köszönjük!

 

Hirdetményünk, felhívásunk!

Kérünk minden intelligens, hívő, vagy Istenre nyitott embert, tagnak csatlakozzon az AQUILA Párthoz!

Az AQP-nál közgyűlési határozat alapján a belső keménység és tisztaság védelme miatt egy évig csak próbaidős önkéntes lehet mindenki. Habár nálunk amúgy is mindenki önkéntes, pénz hiányában senkinek sem tudnánk egyébként sem fizetni.

Kérjük, ha érez magában erőt ehhez az intelligenciát, becsületet és kitartást kívánó munkához, jelentkezzen tagjelöltnek.

Az alapszabályunkat a honlapunkon megtalálja.

Várjuk a kedves párttársakat.

Üdvözlettel: Varga Péterné Márta elnök

 

AQUILA Párt /AQP/

Nyilvántartásba vétel ideje: 2013. március 7.
Bejegyzési szám: 14981
Nyilvántartási szám: 01020014981
Adószám:18398933-1-43
Bankszámla-szám: 10918001-00000038-58540003 (UniCredit Bank)
Bp. 1222, Zakariás József u 3.
Elnök: Varga Péter Miklósné

 

Az AQP programja IDE kattintva megtekinthető.

Kérjük, olvassa végig a programot, mert csak így tudja meg, hogy valójában miért is alakultunk meg. Elolvasás után őszinte érdeklődéssel várjuk a kérdéseit, meglátásait, és a véleményét.
Mi Önökkel konzultálni bárhova szívesen elmegyünk, előadhatunk, vitázhatunk, elmondjuk, mit szeretnénk tenni a Hazánkért.

E-mail címeink:
Elnökasszony: varga.marta@aqp.hu
Szervező titkárok (média): media@aqp.hu
Általános információk: info@aqp.hu

Tel.: +36 20 / 327 47 93

A visszaélések elkerülése érdekében a rejtett számokról történő hívásokat nem fogadjuk! Megértésüket köszönjük!

Székhelyünk: 1222 Budapest, Zakariás József utca 3.
Nyitva tartás: kedd, szerda, péntek 17-21 óráig
Más időpontért előre kell szólni telefonon, és akkor a rendelkezésére állunk.

Kérjük, ismerjen meg és támogasson minket!


  • Gyerekek a templom tavánál